Itt kedves látogató, azokat a sztorikat, híreket találod, amik megnevetették a szüleimet.. :) Többnyire csak olyan, nem mindennapi történeteket olvashatsz majd itt, amit csak én produkáltam. Tehát azokat, amelyeket általában minden kisgyerek, vagyis már sablonos poénok, anya nem fogja megosztani veletek. Egy némelyik némi magyarázatra szorul, ezt igyekszik anyuci megosztani veletek. Használjátok a képzelőerőtöket és képzeljétek el a helyzetet.

Jó szórakozást!

15. Pénz 

Zitánál voltunk, s Viki minden áron le szeretett volna menni a lépcsőn a pincébe.

Mivel én nem engedtem meg neki, szólt Zitának, de nagyon leleményesen! Megkérdezte:

"Mit szoktatok csinálni ott lent? Pénzt? "

Jó nagy nevetés lett belőle.

14. Felébredt apukám :) 2007.05.26

A sztorihoz tudni kell, hogy Apa nagyon nehezen ébred fel, ha fel is kelt, még nem jelenti, hogy fel is ébredt már! Viki ezt viszonylagosan megszokta már... Vasárnap épp készülődünk valahova, apa már egy fél órája felkelt, szép csendben, senkihez nem szólva (félig még alva) készülődött. Ilyenkor azért elég morcos tud lenni, most sem volt ez másképp. Abból lehet tudni, hogy ébredezik, hogy ilyenkor mindenbe beleköt, piszkálódik. S ahogy nő az ébredttségi foka, úgy nő a kötekedési kedve. Már nem emlékszem, hogy mivel, de folyamatosan piszkált. Egy ideig betudom annak, hogy még ébredezik, de egy idő után megunom és rászólok, hogy tovább ne. Most is ez történt, s Viki megszólalt:

"Nézd anya felébredt apuka!"  Erre még Apa is elnevette magát...

13. 2007. április 9.

Viki hintázik a mamiéknál, elég hűvös volt még, szólt hogy fázik. Valaki, hívjuk mondjuk "L."-nek, megkérdezte tőle, hogy hol van a kardigánja. Viki mondta, hogy "nem tudom". L kérdezi.. és hol bújtál ki belőle?

Erre az én okos lányom ránéz, és a legtermészetesebben rámutat a kezére, hogy " hát itt".

12. 2007. március 26.

Apa valamilyen oknál fogva rávette magát, hogy a mosogatóban levő egy-két poharat és kanalat elmosogassa...

Viki épp kiment a konyhába, (engem keresett, de apát találta ott) majd szalad hozzám és megkérdezi:

"Anya, apa mit csinál?"

Hirtelen majdnem rávágtam, hogy nem tudom, de erőt vettem magamon, leküzdve a nevetést és mondtam, hogy mosogat kicsim. Viki visszakérdez: Mit csinál??? Na itt már nem bírtuk tovább nevetés nélkül. Apa is és én is jót derültünk.

11. 2007. március 25 "Ceccik neki"

Ébresztgetjük apát... Viki megcsikizte a talpát és hát ilyenkor ugye illik csikisnek lenni, apa is megpróbált az lenni, mosolygott. Erre Viki rámnéz... nézd anya hogy tetszik neki :) és csikizte tovább...

10. 2007. március 18. "tudom"

Vendégségben voltunk, s olyan családtagokkal is találkoztunk, akikkel nem olyan sűrűn futunk össze. Így ők elég régen látták Vikit utoljára, s nagy melepetés volt számukra, milyen szépen, értelmesen beszél. Ők nem tudták, hogy ha valamit magyarázunk vagy mondunk Vikinek, ő mindig azt válaszolja rá, hogy "tudom".

Kata: És hogy hívnak?

Viki:... hát Viktória..

Kata: és milyen Viktória?

Erre Viki szégyenlősködik egy kicsit, gondolkozik megmondja-e egyáltalán :) Erre én: kérdd meg Katát, hogy mondja meg ő milyen Kata és akkor te is megmondod, hogy te milyen Viki vagy...

Viki: te milyen Kata vagy?

Kata: B.... Kata

Viki: tudom...

Erre Kata mosolyogva meséli a többieknek, hogy "hogy megszívatott a Viki". Mi a párommal pedig csak mosolyogtunk a bajszunk alatt, nem árultuk el neki, hogy igazából nem is tudta Viki, csak ez a szava járása :)

9. 2007. máricus "fájdalomcsillapító"

8. 2007. január "Brokkoli"

Vikit tanítottam, hogy szépen mondja ki azt a szót, hogy brokkoli. Volt ez bjokkoji, bokkoli... mindenféle, szóval sokszor elmondattam vele, hogy "mond szépen brokkoli". Néhány nappal később egy másik szóval volt hasonló dolgom: illatosító. Folyamatosan illatisó-nak mondta Viki, hát igyekeztem ezt is sokszor mondatni, tagoltatva mondatni vele.

Én: Mondd szépen il-la-tos-ító.

Erre Viki, nagyon huncutul rám néz, mosolyog és megszólal: - bokkoli :)

7. 2007. január -"Legalább megpróbálom"

A sztori érthetőségéhez elöljáróban annyit, hogy ha Viki nem szeretne valamit megcsinálni, akkor azt mondja, nem tudja megcsinálni. Erre én azt szoktam mondani, hogy "legalább próbáld meg!"  Na akkor a sztori:

Igyekszem Vikit rászoktatni arra, hogy ne kelljen az ágya mellett ülnöm este amíg elalszik, hanem próbáljon meg egyedül elaludni. Mondtam neki, hogy kimegyek, ha valamire szüksége van, szóljon, itt vagyok. Persze mondanom sem kell, hogy nagyon nem akart aludni még, úgyhogy szomjas, éhes, fázik, pisilni kell... szóval a teljes repertoár, amit csak el szoktak ilyenkor játszani a gyerekek, nála is előjött. Behív ismét a szobájába, s azt mondta, hogy pisilnie kell. A következő párbeszéd zajlott le:

Én: - Drágám biztos, hogy kell pisilned? Most pisiltél!

Viki: felhúzza a vállát:- Legalább megpróbálom, anya!

Nagyot nevettem! Hát mondja valaki, hogy nem okos az én kislányom!

6. 2006.10.10. Krumplis csúszda

Lányom egyszer csak kitalálta, hogy csúszdázni szeretne menni. Mondtam neki, hogy ha elintéztük a dolgomat, akkor lehet. Végeztünk, Viki értetlenül néz rám, hogy miért nem a csúszda felé vettük az irányt. Rám is szólt azonnal.. :) Kérdeztem melyik csúszdához szeretne menni. Ő rávágta, hogy a sárga csúszdára. Isten bizony fogalmam sem volt, mire gondol, nem láttam még sárga csúszdát... hát tovább faggattam. Hol van az a csúszda, mi van még ott.. Mondta, hogy a krumpli mellett...oda szeretne menni. Tényleg nem tudtam mire gondolt. Nagyon nehezen rájöttem, hogy a a Mc'Donalds melletti csúszdára gondolt. Végül is tényleg a krumpli mellett volt. Ő ugyanis mindig csak sült krumplit evett ott. Azóta az a csúszda a krumpliscsúzda :)

5. 2006 szeptember "becsavarodsz"?

Vikit az esti fürdés után általában belecsavarom a türcsibe és úgy viszem be a szobájába felöltözni. Egyik nap csupán ráterítettem a türcsit, mire megszólal a hercegnő: "Anya becsavarodsz?" Hát a nevetéstől tényleg majdnem becsavarodtam :)

4. 2006 szeptember- "Kopaaasz.." 

Viki kedvenc meséje, a sok közül a Spongyabob. Abban van egy részlet, amikor a király leveszi a koronáját és mindenki felkiált "kopasz, kopasz". Nos a boltban vásároltunk, amikor a lányom meglátott egy idősebb kopasz bácsit. Hihetetlen hangerővel elkiáltotta magát "kopaaaaasz"

3. 2006 június 2.- "Néni fájt"

Vikit arra tanítom, hogy ha bánt valakit, az fáj neki és bocsánatot kell kérnie... Boltban voltunk és egy nő véletlenül megütötte a kezét a kis bevásárló kosárral. A nő észre sem vette. Viki utána szólt "néni fájt", a hölgy visszafordul, s mivel nem értette tovább ment, erre Viki begurult és nagyon mérgesen utána kiabált: "Néni fájt, mond bocsi" :)

2. 2006. május 27. "Viki esti mesét mond"

Lányom kitalálta, hogy ő mesél nekem. Nagyon édes volt, így hangzott: "eccej, üveg, túj, anuka, vikike, fége, szépeket, jóéjt, szekeke"  A mese egyébként :egyszer volt hol nem volt, még az üveghegyeken is túl, élt egy pici lányka, nagyon szerette őt anyukája, volt neki szép neve, úgy hívják Rédei Vikike. .... aztán sok-sok mindenféle mese, majd a vége: igy lett vége a mesének, álmodjál szépeket, Jó éjt, szeretlek."  Hát kiemeltem az én mesémben, amit Viki mondott, ezek szerint ennyi a lények, teljesen feleslegesen mesélek fejből több percen keresztül?

1. 2006. május 20. "virág sztori" 

Viki nagyon magyaráz, mondani akart valamit, ami valahogy így hangzott "fijá". Ezt rengetegszer elmondta, de sajnos nem értettem, próbáltam kitalálni mi lehet, fia, figyelj... stb. Aztán feladva, mondtam Vikinek, sajnos anya nem érti, mit jelent ez? Erre az én okos, értelmes lányom szét teszi a kezét, nagyot sóhajt, kimereszti a szemeit és csak annyit mond: hapci. Hát az a fijá az épp virág akart lenni. Jót derültem rajta, próbáld meg a szitut elképzelni..